Ikebana(生花)
Elnevezés
jelentése: élő virág
Ritkábban
használt másik elnevezés: kadou (花道)
vagyis a virág útja
(minden művészet valami+dou(=út) pl.:aikidou,
kendou, shodou stb)
|
Eredete
a 6.századig nyúlik vissza. A fiatal japán lányok nevelésének
elengedhetetlen része volt az ikebana művészetének elsajátítása.
Az ikebana kompozíció a nyugati virágkötészettől eltérően nem a
tömeggel hat, hanem inkább az üres terekkel dolgozik. Színekben
visszafogott, kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást
elérni. A szimmetria helyett inkább a kiegyensúlyozott
asszimetriát alkalmazza. A teljesen kinyílt virágot ritkábban
alkalmazza, főleg bimbót, rügyező, vagy száraz ágat, száraz
levelet alkalmaz, az élet változását, és a múlandóságot
jelképezve.
(wikipedia.org)
|
VI.században
buddhista szertartásokon kezdték el rituális virág áldozat
bemutatásoknál.
A virágokat és ágakat úgy állították hogy a végei
a mennyek felé néztek. A legbonyolultabb fajtája a virágrendezésnek a
rikka(álló virágok), a xv. században jelent meg. A rikka természet
nagyszerűségét hivatott kifejezni. A fenyő a sziklákat és a köveket,
a fehér krizantém a folyókat és patakokat szimbolizálja. Ez a stílus
a xvii. században terjedt el, fontos és ünnepélyes eseményeken
használták, ma már ósdinak tartják és igen ritkán alkalmazzák.
A
leglényegesebb változás az ikebana történetében a xv. században
történtek amikor is Muromachi Shogun (Ashikaga Yoshimasa 1436~90)
uralta Japánt. A hatalmas épületek és pici házak amiket a shogun
épített híven tükrözik a letisztult egyszerűségre való törekedését.
Ez a kis házikók mind tartalmaztak egy tokonomát ,vagyis alkóvot,
amin a lakók gyakorolhatták az ikebana művészetét. Ebben az időben
annyira leegyszerűsítették az ikebana szabályait, hogy bárki,
bármilyen rétegből gyakorolhatta.
A xvi. században egy újabb
meghatározó változás ment végbe. Egy még egyszerűbb ikebana stílus, a
nageire(bedobás), a tea ceremónia(sadou) részeként jelent meg. Ennek
a stílusnak az a lényege hogy a lehető legtermészetesebbre rendezzék
a virágokat, nem számít hogy mit használnak kiegészítő elemként.
Mivel ennyire szoros volt a kapcsolata a teaszertartással, gyakran
nevezik cha-bana (茶花)
vagyis tea virágnak is.
Az 1890-es években a Meiji után újabb
irányzat jelent meg, a moribana, vagyis halmozott virág. Ez a stílus,
mint minden ebben az időben, nyugati hatásra jött létre. Ez az új
stílus még több szabadságot hozott az ikebanába, táj és
kertrendezéshez használatos.
A modern ikebanát 1930 óta
számoljuk. Zen'ei ikebana, röviden zen'eibanának nevezzük. Ez a
formája az ikebanának sokkal kifejezőbb mint a klasszikus stílusoké.
Hagyományosan a teaszertartás és kalligráfia mellett ez volt is egy
olyan művészeti ág volt amiben minden nőnek ki kellett művelnie magát
mielőtt férjhez ment. Még ma is, a virág rendezés egy mély
tiszteletnek örvendő japán hagyományos művészeti ág. Rendszeresen
használjak díszítésnek ünnepségeken és mindenféle összejövetelen, a
modern emberek közül is sokan tanulják.
Ajánlott
link:
IKEBANA INTERNATIONAL
Wafu-Ikebana
|
