|
A
kanji egy kínai eredetű képírás és fogalom jelölő írásrendszer. A
kanjik átvételét és elterjedését Japánban kb. A 6-7. századra szokták
tenni. Bár minden japán szó leírható a kanák segítségével, mivel
rengeteg megegyező alakú van köztük, az egyértelmű kommunikáció
érdekében mégis megtartották a kanji írást is.
Kanjiból
rengeteg van, rendszerük bonyolult, de ha valaki alapvető szabályokat
megtanul akkor átláthatja. A sok-sok kanji mindössze 214 történelmi
gyökből illetve azok részeiből állnak össze. Ezek a gyökök állhatnak
egyedül is vagy összetételben új kanjikat képeznek. Ezeket a gyököket
már azért is ajánlott megtanulni, mert segítségükkel jobban
megismerhetjük a kanjikat, ismeretlen kanji értelméről is lehet
tippünk és megkönnyíti a megjegyzésüket. Elhelyezkedés szerint:
|
Balra
(hen)
|
Jobbra
(tsukari)
|
Fent
(kamuri)
|
Lent
(ashi)
|
Körülkerítve
(kamae)
|
Fent+balra
(tare)
|
Lent+balra
(nyou)
|
|
|
|
|
|
|
|
Kanji
keresése:
Ha kanjit keresünk szótárban, vagy akármilyen
adat bázisban, általában a következők alapján lehet
hozzáfogni:
-olvasat (on, kun, pinyin stb.)
-vonásszám
-gyök
(WWWJDIC
Multiradical Selection )
On és kun olvasat:
A
legtöbb kanjinak kettő illetve több olvasat van. On
vagyis kínai és kun
vagyis japán olvasat. Léteznek olyan kanjik is amiknek csak on vagy
kun olvasata van, ezekből összeségében több a csak on olvasattal
rendelkezők szám. Logikusan következik, hogy azok a kanji amiknek
csak kun olvasatuk van, a japánok művei, ilyenek pl: a 働
(hataraku=dolgozni)
vagy 畑(hatake=termőföld).
Nehéz
megállapítani, hogy mikor melyik a helyes olvasat, de azért van
néhány általánosnak mondható szabály a meghatározásra:
(a) Az egy
írásjelből álló szavakat kun olvasatban olvassuk pl:
鶏=niwatori(=csirke)
(b)ahol
toldalékolás van azt megintcsak kunnal olvassuk pl: 食べ物
=tabemono(=étel)
(c)
ellentétben ragozás neélküli szóösszetételeket álatlában onnal írjuk
動物=doubutsu(=állat)
(d)személynevek
esetében gyakrabb a kun használata
de az is előfordul, hogy
egy kanji sornak on és kun olvasata is van (szón belül nem
keverednek!) és ezzel meg is változhat az értelme pl: 白鳥
onban:
hakuchou => hattyú
kunban: shiratori => fehér tollú madár
Vonássorrend:
Ha szépen szeretnéd leírni a kanjikat akkor
a helyes vonássorrend megjegyzése elengedhetetlen. Ha a vonássorrend
rossz az rögtön meglátszik az írásképen, főleg ha ecsettel vagy
tollal írják. Mivel mint már említettem a gyökök ismétlődnek, elég
azoknak megtanulni a vonássorrendjét. Azért is itt is van néhány
általános szabály ami segíthet:
(a) általában lentről lefele és
balról jobbra haladunk példa
(b) ha egy nagy vízszintes vonás van a kanji
közepén akkor azt általában utoljára kell meghúzni példa
(c) a
jobbról balra haladó átló általában megelőzi a balról jobbra
haladót példa
(d) a bekerítő gyök írásánál előszőr a felső kerítés részt
írjuk le, ezután kitöltjük a belsejét és a végén lezárjuk az alját példa
Japán
tanulásnál a kanjik megjelenése egy igen kritikus pont, az első pár
könnyű kanji megtanulása általában nagyon feldobja a tanulót, de
aztán amikor ténylegesen szembesül a kanjik hatalmas tömegével sokan
megutálják őket. Márpedig ha valaki nem szereti a kanjikat annak
magasabb szintű japán nyelvtanulásra vállalkozni nem érdemes... vagy
észreveszi a bennük rejlő gyönyörűséget vagy feladhatja az egészet.
|
